24 órás VB
Lezajlott a várva várt verseny, a 24 órás világ-, és Európa-bajnokság Torinóban, ahol 205,066 km-el 25. lettem az eb.-, 30. a vb. mezőnyében.
Írnék is gyorsan egy kis beszámolót, ha már pihenni úgysem tudok a sajgó lábaim miatt. :-)
A VB-re azt gondolom nagyon jó állapotban utaztam, reális tervem volt az egyéni csúcsom (232,5 km) túlszárnyalása.
Verseny előtt gondolkodtam, hogy föltegyem-e egyáltalán a pulzusmérőt, mert a tervezett tempónál úgysem érem el a megadott felső határt, de végülis föltettem, szerencsére. A terv szerint kezdtem, de ...20 perc futás után a pulzusom nagyon magas lett. Visszavettem a tempót, remélve, hogy .rendeződik, de nem így történt. Egyre lassabban futottam, hogy 140-et ne érjem el. Igazából nem izgattam magam, legföljebb így kevesebb lesz a kilométer, meg bíztam benne, ha lemegy a nap rendeződik a pulzus. Meglehetősen meleg volt, de kísérőinknek hála, végig jegelve voltunk. A frissítés is szépen működött, a szokásos gyomorproblémák is elkerültek. Futottam szépen, de az egyértelmű volt, hogy amiért jöttem, az nem lesz meg. A lábaim nagyon elgyengültek, nem tett jót nekik a pályában levő szint, főleg a lefelék.
12 óránál már úgy éreztem nem nagy értelme van a küszködésnek, nem lesz ebből semmi... Aztán láttam a csapatot, csinálta mindenki a dolgát, Bogi olyan szépen futott! Szóval úgy éreztem mégis van értelme a pályán maradni. Ez lett a második legrosszabb 24 órásom (kb. 205 km), de mögötte nagy küzdés volt. Egy percet sem ültem, ennyi kilométerhez is, most mozogni kellett végig. Nem vagyok csalódott kicsit sem. Mindent megtettem, hogy odaállhassak nyugodt lelkiismerettel és a pályán is megtettem ami tőlem tellett. Ezen kívül láthattam Nagy Katát világbajnokká válni és a Hugomat első 200 kilométer fölötti futása közben. Mindkettő nagy élmény volt.
Az idén igazán felemelő volt válogatottnak lenni. Látszott, hogy mindenki rengeteget edzett, komolyan veszi a versenyt és küzd a végsőkig. A segítők fantasztikusak voltak, mindenki azon volt, hogy meglegyen mindenünk, nekünk csak futni kelljen.
Köszönöm a szurkolást az egész csapat nevében!