Újrakezdhetnénk

2015.11.08 21:33

 

No nem az Ákos féle dal szerint, de mivel ő az egyik kedvencem, talán nem véletlen, hogy ez jutott eszembe a mostani helyzetemről.

A Spartathlon után nagyon úgy éreztem, hogy pihennem kell. Nem a futás, vagy más mozgás volt ellenemre, csak nem szerettem volna tervet, pulzuszónákat ’’kötelező’’ edzéseket. „Csak úgy” szerettem volna futni, annyit-, úgy-, és ott, ahogy nekem jó.

Élveztem, hogy ha van kedvem, futok még egy emelkedőt, ha nem, visszafordulok. Kipróbáltam több másféle edzésformát is. Találtam végre egy nekem való jógaoktatót, és egy nagyon profi erősítő órát, az eddigi keresztedzéseim mellé. Szükségem volt erre a szabadságra, jól esett kötetlenül mozogni.

3 héttel a Spartathlon után már egyre többet futottam, már hiányzott kicsit az edzésterv, de még ’’éheztettem’’magam. Nem is beszélve arról, hogy tudtam: az előző évekhez képest valami mást kellene csinálnom. 6 éve nagyjából hasonló munkát végzünk az edzőmmel (Lőrincz Olivér), ami jól működött, de már nem szerettem igazán. Tudtam, hogy időt kell adni magamnak, és érezni fogom, merre kell mennem. Idén kvalifikáltam ugyan a Western States nevű terep ultra versenyre, de mégsem vágytam oda egészen. Viszont találtam egy versenyt, ami igazán lelkesíteni tud: a „Transgrancanariát”. Tuti sehol nem leszek a mezőnyben, de mégis fogok tudni edzeni érte, mert igazán vonz. Vonz a 125 km-nyi táv és a közel 8000 m szintemelkedés. Valószínű azért, mert sokat kell tennem majd azért, hogy végig tudjam csinálni, még ha egy kicsit "bele is halok".

"Hiába kéred

Nem csitul a véred

 De halál nélkül

Mennyit ér az élet?"

Az új kihívásnak megfelelően persze megváltozik az edzéstervem is, és ez az amit igazán szerettem volna. Az elmúlt héten  a 6 óra keresztedzés mellett már futottam 100 km-t terepen. Gondoltam jobb lesz, ha innentől újra Olivér irányít. Valószínűleg magammal szigorúbb lennék, mint ő...

Így hétfőn már 10 percenként nézegettem az e-mailjeimet, annyira vártam a feladatokat, és ennek megfelelően ezen a héten már a terv szerint edzettem.

Eljött az ideje: ’’újrakezdhetnénk’!