Érintés

2020.09.06 22:06

Az érintés, amire még legalább egy évet várnom kell...

Úgy gondolom, hogy egy Spartathlon nehézségű versenyre csak úgy érdemes, úgy szabad odaállni, ha teljesen felkészült és egészséges az ember. Az elmúlt pár hónapban fokozódó sarokcsont-gyulladásom miatt sajnos nem tudtam a megfelelő edzésmunkát elvégezni, és bár a sérülésem javulóban van, az utóbbi hetekben inkább csak gyógytornára és rehabilitációs edzésekre voltam képes. Nehéz döntést kellett meghoznom: életemben először sérülés miatt lemondok egy fontos versenyt. Már meg is fogalmaztam a szervezőknek a levelet, amikor értesültem róla, hogy a vírushelyzet miatt nem rendezik meg az idei Spartathlont. Úgy látszik, az én sors-könyvemben ez volt megírva. Sajnálom azokat a versenyzőket, akik még a sok bizonytalan tényező ellenére is részt vettek volna a versenyen.

Ami sokkal rosszabbul érintett, hogy az ezt követő napon kaptam értesítést a "Racing the Planet" szervezőitől, hogy az idén már biztosan nem rendezik meg a tavaszról elhalasztott 250 kilométeres sivatagi versenyt a Góbiban, és elmarad az év számomra legnagyobb kihívása, egy eddig számomra még "érintetlen" földrészen. (Erről részletek majd jövőre - remélem...)
De sebaj - ezek a versenyek megvárnak, nem maradnak el örökre (mint a tavalyi Ultra Gobi) majd jövőre bepótlunk mindent.

Addig is élvezem a futás szempontjából némileg kényszerpihenős időszakot - pl. sokat bringázom, mint tegnap - és úgy készülök, hogy az ősszel lesz még pár rangos futóverseny idehaza, ami kellő kihívást jelent, és amire ismét jó formában leszek.
Köszönöm, hogy velem voltatok az elmúlt hetekben is és biztattatok!

Köszönet támogatóimnak hogy ebben az időszakban is kitartottak mellettem:

Kiemelt támogatóm:

(A kép 2017-es Spartathlonon készült.)